Fogaras
Balea tó
Erdély, Fogaras
A Fogarasi-havasok a kárpáti hegységív leghosszabb alpesi jellegű vonulata, A 80 km hosszú, hatalmas sáncszerű hegységet méltán illeti meg az Erdélyi Alpok elnevezés. A csúcsmagasság 50 km-en keresztül 2000 m felett van. Itt található Románia 3 legmagasabb csúcsa is, amelyek meghaladják a 2500 méteres magasságot is.
Része annak a 180 hektáros rezervátumnak, amelyet a következő csúcsok határolnak: Vânatoarea lui Buteanu (2507 m), Vârful Capra (2496 m) şi Vârful Paltinu Mare (2398 m), Muchia Buteanu és Piscul Bâlii. A rezervátumban több ritka növény, pl. a havasi gyopár, több védett állat pl. a zerge, hiúz és szírti sas is él. A tó vizében pisztrángok élnek,. A tó közepén egy félszigeten 1904-ben turistaház épült, amely később leégett.
A hegyvonulat áthatolhatatlannak tűnik az Erdélyi medence felől. 1975-ben épült meg az a Transfogarasi út (Ceausescu nagyravágyó elképzelései szerint), amely a Balea-tó mellett, 2040 m magasságban fúrt alagúton keresztül köti össze a Fogarasi-havasok vonulatának két oldalát. Ez az út 1500 m magasságkülönbséget küzd le 35 km-es nyomvonalon úgy, hogy közben a kezdőponttól az alagútig légvonalban nincs 15 km.
Ezen út mentén található 1235 m magasan a Balea Vízesés és turisztikai központ, valamint 2040 m-en A jégkorszakból visszamaradt Bâlea tó a Déli-Kárpátok legnagyobb gleccser tava – és turisztikai központ. A két pont között 3800 m hosszan drótkötélpálya működik egész évben, a síelők is ezt használják (ugyanis télen a vízeséstől az autóút le van zárva).
Felülete 46 508 m2, legnagyobb mélysége 11 m
Jégből épült templomot szenteltek fel a Fogarasi havasokban, a Bâlea-tó partján. Arnold Klingeis beruházó reméli, hogy a templom legalább áprilisig fennmarad.
Az ortodox egyház azonban nem ismeri el a jégtemplomot. “Nem fogadhatunk el olyan templomokat, amelyek elolvadnak” – jelentette ki Laurenţiu Streza, Erdély metropolitája. Kurt Boltres evangélikus lelkész viszont “csodálatos gondolatnak” nevezte az ideiglenes templomot. A jégtemplomot kétezer méter magasban harminc munkás építette fel egy hónap alatt jégtömbökből, amelyeket a közeli befagyott hegyi tóból vájtak ki. (mti-panoráma)
Nagy magasságban a levegőt alkotó gázok aránya változatlan marad, parciális nyomásaik lecsökkennek ,ezért kevesebb lesz a szervezet számára hasznosítható oxigén molekulák száma. Ezt hívjuk ritka levegőnek mely érezhetővé válik a hegyen.
A szervezet reakciója a ritka levegőre, hogy gyakori mély lélegzetvételre késztet amely később szabálytalanná válik.
Ennek hatására a tüdő és vér gázok egyensúlya felborul illetve a szervezet vízháztartása átalakul. A hipoxiás állapotra utaló jelek az elhalványuló bőr, ajak és körömágy színek, mely oxigénhiányt a szervezet vörösvértest termeléssel próbál ellensúlyozni ami viszont a véralvadást is elősegíti. Ez az úgynevezett hegyi betegség.
Már a szerelésnél furcsa érzéseink támadtak, mert a ritkább levegő hatására észrevehetően nem bírtuk a fizikai terhelést , levegő után kapkodtunk a gerinc megmászásakor és már délután rendkívüli álmosság ,fáradtság lett rajtunk úrrá.