Recept a Vrujához
Hozzávalók:
- 16 magyar ember
- 1 horvát ember (Oleg névre hallgató)
- 1 Vruja hajó (Pinoval és személyzetével)
- 1 hét
- 1 horvát tengerpart
- 1 folyamatosan módosuló útvonalterv
Elkészítéshez javasolt pénteken este elindulni magyar földről (nehezen tájékozódó embereknek itt szükséges még segédeszköz mint GPS, helyismeret, ja és a kresz szabályok ismerete). Szombat reggel kezdődik az alapanyagok és helyszín előkészítése Podgorán. Amennyiben bármilyen akadályba ütközik ez az előkészítés, mint a horvát miniszterelnök és a tengeri flotta megjelenése úgy kéretik ezt hamar, még 12 óra előtt megoldani. Ha nem elég a türelme a nyaraló csapatnak, hogy megvárja a főételt, úgy a következő előételeket ajánlom: pálinka, radler, sonka, szendvics, alma, sültnyúl elfogyasztása random sorrendben.
Amint az előkészületek lezárultak (amiben persze minden ember ugyan úgy egyenlő mértékben kiveszi a részét-kivéve a hosszabb hajú férfiakat), úgy várnunk kell a legfontosabb összetevőre a Vrujára. Ez alatt az idő alatt megismételhető az előételek bármelyike.
Főfogás:
Az összetevők gondos elkeverése következik. A magyar embereket és az 1 horvát embert fel kell helyezni a Vrujára, majd megfűszerezni sok búvárfelszereléssel, étellel és főleg itallal. A massza elkészült.
A massza útja a kész ételikg:
1. nap Podgora – pancsolás – Jelsa
A massza lehűtése szükséges csobbanással és sziesztával. Jelsa nem változott semmit, még mindig kiváló helyszíne a túra első napjának. A vacsora minősége hagy maga után némi kívánnivalót, a szakácsnak van még hova fejlődnie. A napot egy kis kávéval, fagyival, sétával, borozással, beszélgetéssel és alvással zárjuk.
2. nap Jelsa – Smucigusica – Hvar
Check dive ala Seggáztató, első lépés: reggeli Jelsában, felmérjük a szélviszonyokat, irány a merülőhely. Második lépés: összeállítjuk a felszereléseket, a hajót irányba fordítjuk, felöltözünk és beugrunk. 4 csoport: mélységkedvelők Zsolti módra, kicsit menők Oleg vezényletével, az első osztályosok Czakó intuttorral és egyesületünk tiszteletbeli elnöke és kedves felesége. Harmadik lépés: merülés amíg bírjuk levegővel. A szirt mint mindig szép, most különösen sok a hal körülötte, a csapat nagy-nagy örömére. A víz kellemes, sodrás nem vészes, a merülés kiváló. Vannak akik olyan mélyre mennek amit nem vállalnak be intuttorunk előtt, de így is mindenki ügyesen abszolválta az első merülést. Képek készültek bőven, délután már a facebookon voltak. Hvar előtt még belefér a nudistrand melletti csobbanás és vacsora. Szakácsunk továbbra is gyengélkedik, remény már nem maradt.
Hvar azt tudja nyújtani amit elvártunk tőle: a túra legfinomabb kávéja, a sziget legecetesebb bora, séta a várban vagy csak simán a sétányon. Az este sokaknak nagy mennyiségű folyadékbevitellel telik. Megtudjuk hova menjünk ha szerelmet akarunk shoppingolni, Jacko 100 kunáért feltámad hamvaiból húsz bulizó csaj ütemes körbetapsolása közepette, kénytelenek vagyunk a pezsgőkészítés rejtelmeit megismerni álmunkban és végül megtapasztaljuk hogy Ádám türelme is véges amellett a zseblámpafényt sem bírja.
3. nap Hvar – Pokol szigetek – Komiza (a legyek városa)
Másnapos tekintetek és fáradt ébredések voltak megfigyelhetőek a csapat arcán. Felmérte mindenki az előző este elszenvedett sérüléseit, amik a 7 egybekötött hajón való végig bukdácsolásból keletkezik. Lassú kávézás, vásárlás, reggeli, pihenés, regenerálódás.
Merülés a Pokol szigetekhez van tervezve. Csapatok kicsit módosultak, de a víz alatt így is összefutunk mindenkivel. A merülőhely kellemes, kis sodrás van csak, Lila gorgónia (padlizsán lila mint egy nagyon szép körömlakk színe) mezőt szemléltünk meg minden oldalról. Kiváló csoportképek készülnek.
Hosszú út vár ránk Komizába, Vis szigetre, úgyhogy nem fürdőzünk, így is sokan megkínlódták a ringatózást, bár az Ádám által rendelt delfinek kicsit késtek de azért el tudták vonni szenvedő barátaink figyelmét legalább egy kis időre a rosszullétről. Délután Komiza a nyugodt szélvédett kikötő kiváló wifizős, kávézós és sétaváros. A társaság szociális élete megváltozott az előző évekhez képpest. A legtöbb beszélgetés likeolásban és kommentelésben merül ki.
A vacsorát sajnos ma este sem tapsoljuk meg, jó egyetemista módjára azért eszünk belőle. Nagyhangú barátunk kérésére ezen a ponton meg kell említenem a mustbeszerzési akciót: sikerült! Este még komoly römicsata zajlik a hajó hátuljában, a másnapos lelkek hamar pihenőre térnek.
4. nap Komiza – Teti – Hvar
A Teti nagy napja. A délelőtt nagyon sűrűre sikerült (legalábbis nyaralós ritmusú életünkben): reggeli, indulás, 10kor már merülésre készen álltunk. A helyszín: Teti roncs, ami a nemzeti park része. A merülés hozzávalói: a nemzeti park szigorú őre + egy adag tettre kész búvár + egy db roncs + angolnák, murénák, egyéb halak + 30 méter mélység. A víz alatt eltöltött idő fél óra, de mindenki tele élményekkel jön fel. Nórira az angolna ijesztett rá, Laci bácsiék nagy területet fésültek át, én mélységrekordot döntöttem Tomikával, Oleg angolnát etetett, de a csomagolás jobban érdekelte a halacskát. A merülés után hosszú út vezetett megint vissza Hvarba. A társaság nagy része ismét intenzív szociális életet élt a kávézóban, netbe burkolózva. A vacsora személy szerint most először ízlett, bár még ezen is bőven lett volna mit javítani. Az étkezést szivarozás, pálinkázás és orvos résztvevőinknek hála borozás követte. Annyi hajó gyűlt össze a kikötőben amennyit itt még nem láttunk. Szemtanúi voltunk egy félrenavigálásnak is, de egy haligalilalipapival azonnal barátokra találunk, hála Macsétának (aki nem pötyög). A nagy party elmarad de nem volt ez azért rossz este J
5. nap Hvar – Lucice – Stari Grad
Reggel siettünk ki kávézni, nehogy egy másik hajó elvigyen minket úton a part felé. A szárazföldön elfogyasztjuk a túra legfinomabb kávéját (szerény véleményem szerint), majd a hajón reggelizünk, ami után a cél 2.5 órányira van a Lucice barlang. Megint alakítunk kicsit a felosztáson, főleg mert páran úgy döntöttek, hogy nem kívánnak a mai napon vizesek lenni. A barlang gyönyörű, a bejárata továbbra is különleges. A merülésen nagyon jó képek készülnek a búvárokról és a helyszínen található polipról.
Az estét az egyesek által kevésbé kedvelt, egyesek szerint a túra eddigi legkedvesebb városában töltjük, Stari Gradban. Lazulunk, de mint mindig 100%on. FYI: a vacsi egész jó volt J
6. nap Stari Grad – Új fal – Bol
Hajnali 3kor kisebb égszakadás alakult ki a kabinokon belül is, kívül pedig minden elázott. Pinonak hála hogy csak az esőt kellett kibírni, szél nem nagyon volt.
11-ig élvezhettük Stari Grad vendégszeretetét, aztán elindulunk egy eddig ismeretlen merülőhelyre, nem messze a kikötőtől. A hajóról kipotyogtak a búvárok: mostmár csak 2 csoportban és irány a mélység. Az utólagos élménybeszámoló alapján a legnagyobb élményt a polipok, sonkakagylók nyújtották többek beszámolója szerint. A cél ezek után Bol. Az út nagyon szeles, pöppet hullámos, de abszolút élvezhető.
Bol nem múlhat el koktélok, az aranypart meghódítása (azaz próbálkozások), kagylóvacsora, borkóstoló és séta nélkül.
7. nap Bol – Amforák – Podgora
Egész éjjel fújt a szél, ringatta a hajót, szárította a felszerelést. Kicsit tovább maradunk a kikötőben, hátha csendesedik az idő. Mire odaérünk az amforákhoz Oleg táltos segedelmével elcsendesedik a szél és a napnak is újra van ereje. Ahogy azt megszokott, utolsó nap már nem mindenki merül, de aki igen az megtekintheti a hosszan elnyúló amfora mezőt.
Estére még tervezve van egy merülés, már persze annak aki itt marad.
3körül érünk vissza Podgora immár hadihajómentes kikötőjébe. A csapat egy része (ahogy hívtuk: a család, a pár, Macséta, Laci fődoktororvossebész úr) pakol, ebéd, csoportkép, búcsúzás és indul haza. A maradék pedig kávézik egyet és erőt merít az éjszakai merüléshez. Nekem ez lesz az első úgyhogy kicsit izgulok, de azért tudom, nem lesz baj. 6an megyünk le még egyszer utoljára a tenger aljára és nézünk körül az éj leple alatt. Látunk színes halakat (aki tudja a nevüket küldje meg), egy angolnát és egy kacsintó (új faj 😉 ) polipot is. Ezt zuhany követte a strandon búvárruhában a nosztalgiázó idős német párok megrökönyödésére, majd modellfotózásba csöppentünk teljes felszerelésben a mólón. Visszaérve gyalogosan (!) a hajóra ilyen gyorsan mint mi, éjszakai merülés után nem szerelt még szét senki, nagyon hideg van. A jutalmunk egy vacsora és pár sör a Rokóban. Levezetésként még sétálunk egyet és felfedezünk egy buli helyet (bár a talán SVÉD nyugdíjas hölgyek nagyobbat buliznak nálunk). J
8. nap Podgora – haza
A nap korán indul pakolással, búcsúzással a hajótól, Olegtől, kikötőtől, várostól, tengertől, kéktől, nyaralástól. Utolsó kávé és indulás. Az út nem olyan hosszú, minden kocsiban kiváló a hangulat és jó a társaság. Ebédelni még megállunk közösen, aztán padlógáz és irány haza.
Na ezt nevezem én egy kiválóan előkészített, kivitelezett és elfogyasztott nyaralásnak a Vruja receptje szerint.
2012 – ismét 100%-ban vrujultunk …további jó étvágyat kívánunk 