Alapszabály

 

Karsztvíz Búvár- és Barlangkutató Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Alapszabálya

2015 .    Április   hó     26   nap  

 

1. fejezet

Általános rendelkezések

 

1. § 

• KARSZTVÍZ BÚVÁR- ÉS BARLANGKUTATÓ TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET (a továbbiakban: Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján, a tagok közös, tartós, jelen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal, ügyvezető és képviseleti szervvel rendelkező jogi személy.

 

• Az Egyesület önálló jogi személyiségű szervezet.

 

2. §

 

Az Egyesület sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól, politikai szervezetektől független, azoknak sem anyagi, sem más természetű támogatást nem nyújt és nem fogad el. Országgyűlési, valamint megyei, fővárosi, illetve települési önkormányzati képviselő-jelöltet a választásokon nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

3. §

 

• Az Egyesület teljes neve: KARSZTVÍZ BÚVÁR- ÉS BARLANGKUTATÓ TERMÉSZET- ÉS Környezetvédelmi Egyesület
• Az Egyesület rövidített neve: KARSZTVÍZ SE
• Az Egyesület székhelye: 4033 Debrecen Hetényi János u.24
• Az Egyesület levelezési címe: 4033 Debrecen Hetényi János u.24
• Az Egyesület alapítási éve:2010
• Az Egyesület címere: denevér búvárfelszereléssel
• Az Egyesület új bélyegző lenyomata: a logó, jobb oldali szövegmezőben az alábbi felirattal: KARSZTVÍZ SE

szlsz: 12035803-01230950-00100003 4033 Debrecen Hetényi János u.24

A lenyomat színe fekete.

 

• A bankszámlával kapcsolatos iratokon az Egyesület nem alkalmaz bélyegzőt.

• Az Egyesület

1. nyilvántartott tagsággal rendelkezik, működése rendszeres, ügyvezető és képviseleti szervvel rendelkezik;
2. tevékenységének gyakorlása során nem sérti Magyarország Alaptörvénye C) cikk (2) bekezdését, nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sérti mások jogait és szabadságát;
3. tevékenysége összhangban áll az Alaptörvénnyel, és tevékenységét törvény sem tiltja;
4. saját maga rendelkezik nevével, címerével, jelképével és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, kivéve az engedélyekhez kapcsolódó címert, jelképet, elnevezést és ehhez párosuló jogokat.

 

1. fejezet
   Az Egyesület célja, feladatai

 

4. § 

Az Egyesület célja

 

• Szervezeti egységbe összefogja azokat, akik a búvár sportot és a búvár tevékenységet végzik,
• Barlangkutatásokat végez, illetve búvárrégészeti irodalmi és tárgyi emlékeit gyűjti, kezeli és részt vesz azok szakmai közzétételében
• Szervezett tevékenységével támogatni a természet és elsősorban a víz alatti világ megismerését és megismertetését
• Segíteni és támogatja azok munkáját, akik a víz alatti természet kutatása során szerzett élményeiket, tapasztalataikat publikálni kívánják.
• Túrák, expedíciók, sportolási lehetőségek, versenyek szervezésével széles körben lehetőséget biztosítani a rendszeres sportolásra, testedzésre az egészséges életmódra való orientációt.
• A fenti tevékenységeken keresztül a közösségi élet, a társadalmi öntevékenység kibontakoztatására szervező tevékenységet is ellát.
• Az egyesület túrák és egyéb rendezvények szervezése során szem előtt tartja a természet- és tájvédelem jogszabályi és szakmai előírásait, és törekszik ezek másokkal történő betartatására.
• Az Egyesület rendszeresen végez megelőző és kárelhárító és kárenyhítő tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekében.
• Szervezi és részt vesz víz alatti tudományos kutatásokban, felvilágosító programokban, és más szervezetek természet- és tájvédelem körében szervezett eseményein képviselteti magát
• A fenti célok megvalósítása érdekében együttműködik hazai és nemzetközi civil-, szakmai- és egyéb szervezetekkel.
• A Klub saját működésének, gazdálkodásának fenntartása érdekében gazdasági-vállalkozási és sporttal össze nem függő egyéb tevékenységet végezhet, amelyet kiegészítő, másodlagos, jelleggel folytathat, az ebből származó bevétel az éves összbevétel 60 %-át nem haladhatja meg.
• Részt vesz más gazdálkodó szervezetek létrehozásában, ha érdeke úgy kívánja és a tagsága úgy határoz.

 

• A Klub a sporthoz, a szabadidős tevékenységhez kapcsolódóan reklám és propaganda tevékenységet végezhet.

 

 

• Az Egyesület fenti céljainak eléréséhez alapvető eszközei, feladatai:

1. Nem anyagi jellegű eszközök körében, elsősorban:

• hazai és nemzetközi tapasztalatcserék szervezése, és azokon történő részvétel elősegítése;
• szakmai, baráti találkozók és szemináriumok lebonyolítása és azokon történő részvétel elősegítése;
• tanulmányutak szervezése;
• személyi kapcsolatokat ápoló kulturális és sport rendezvények megvalósítása és azokon történő részvétel elősegítése;
• gyermektáborok szervezése;

1. Anyagi eszközök körében, elsősorban:

• a tagsági díjak;
• adományok;
• hozzájárulások;
• különböző juttatások;
• segélyekből származó összegek;
• pályázat útján elnyerhető pénzösszegek célszerű felhasználása.

 

A Klub speciális felkészültségéből adódóan az alábbi tevékenységet folytathatja a fent említett gazdasági-vállalkozási tevékenységén belül:

 

5911 Film,- video,- televízió műsor – gyártás

5912 Film,- video – gyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

5913 Film,- video- és televízió program terjesztése

5914 Filmvetítés

7420 Fényképészet

7490 Mns egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

8551 Sport, szabadidős képzés

9312 Sportegyesületi tevékenység

9319 Egyéb sport tevékenység

9329 Más egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

8042 Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

9262 Egyéb sporttevékenység

 

Az egyesület a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek végzését csak az engedély birtokában kezdi meg.

 

 

III. fejezet
Az Egyesület szervezete

 

5. §

 

• Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés.

• Az Egyesület ügyvezetését, a Közgyűlés által, az Egyesület irányításával kapcsolatos, nem kizárólagosan a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatala érdekében létrehozott, 3 fős Elnökség látja el.

• Az Elnökség munkáját az Egyesület titkára támogatja, akit az Elnökség választ és kér fel az egyesület rendes tagjai közül. A titkár nem tagja az Elnökségnek.                              

• Az Egyesület önálló jogi személyiségű szervezeti egységekkel nem rendelkezik, ilyeneket nem szervez. Egyebekben az Egyesület kisebb szervezeti egységekre tagozódhat. A szervezeti tagozódásról kizárólag a közgyűlés dönthet.

• Az Elnökség az Egyesület működésének biztosítása során, a feladatok elvégzésére, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett az Egyesület tagjaiból ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottság az Elnökség felé tartozik felelősséggel.

 

1. fejezet

A Közgyűlés

 

6. §

 

• Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

• A Közgyűlés a teljes tagság együttes ülése. A Közgyűlésen az Egyesület rendes tagjai tanácskozási és szavazati joggal, a pártoló és tiszteletbeli tagok pedig tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek.

• A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

• A Közgyűlést az Egyesület székhelyén kell tartani. Amennyiben a Közgyűlés megtartására megfelelő méretű helyiség nem áll rendelkezésre, úgy a Közgyűlést a székhelyhez legközelebb található, alkalmas helyen kell megtartani.

• A Közgyűlést évente egy alkalommal, a tárgyév december hó 31-ig, mindenképpen össze kell hívni.

• Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni.

• A Közgyűlésen az Elnök beszámol az Egyesület tevékenységéről, a titkár pedig tájékoztatást ad az Egyesület gazdálkodásáról és szerződéses kapcsolatairól.

• A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül a közgyűlést összehívó által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

7. §

 

• Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

• A Közgyűlést az (1) bekezdésben és a 6. § (5) bekezdésében meghatározotton kívül kötelezően össze kell hívni, ha

1. az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a szavazásra jogosult tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri;
2. a bíróság elrendeli.

 

• A Közgyűlés összehívása a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem tagadható meg.

• A (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni

• Amennyiben a Közgyűlés a (3) bekezdésben meghatározott összehívását akadályoztatása miatt sem az Elnök, sem az Alelnökök nem tudják megtenni, vagy azt a kezdeményezést követő 15 munkanapon belül elmulasztják, illetve megtagadják, úgy a Közgyűlés összehívására az Egyesület titkára jogosult a törvényes működés fenntartása érdekében.
• Az Elnök a Közgyűlést szükség szerint, az Elnökséggel történt előzetes egyeztetetést és jóváhagyást követően bármikor összehívhatja.

• A Közgyűlés összehívása az Elnökség erre irányuló döntése után az Elnök, tartós akadályoztatása esetén az Alelnökök feladata vagy az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján a Titkár .

• Az elnökség köteles intézkedni megismételt közgyűlés összehívásáról amennyiben az összehívott közgyűlés jelen alapszabály 11.§ (4) szerint nem határozatképes.

• A megismételt közgyűlés időpontját úgy kell meghatározni,hogy az újbóli összehívásra okot adó közgyűlést követő 15 napon belül legyen.

• A megismételt közgyűlés azonos napirendi pontok mellett a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes amennyiben a meghívóban az egyesület tagjait erre figyelmeztették

 

8. §

 

• A Közgyűlés összehívása írásban, a meghívó postai vagy elektronikus úton való kézbesítésével történik a meghívónak az elektronikusan történt továbbítás esetén a visszaigazolással történő közzétételével valósul meg.

• A meghívót úgy kell megküldeni illetve közzé tenni, hogy azt a rendes Közgyűlés időpontja előtt 15 nappal, a rendkívüli Közgyűlés időpontja előtt 8 nappal a tagok kézhez kaphassák /megismerhessék/.

• A meghívónak tartalmaznia kell
  1. az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. a Közgyűlés napirendjét, helyét, idejét.

• A Közgyűlés napirendjét, olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

• A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

• A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

• Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
  1. valamennyi részvételre jogosult jelen van;
  2. és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

• A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt, napirendben szereplő, kérdésben hozható határozat, kivéve, ha
  1. valamennyi részvételre jogosult jelen van;
  2. és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

 

9. §

 

• A Közgyűlést az Elnök, távollétében az Alelnökök, a 7. § (5) bekezdésben meghatározott esetben pedig a titkár vezeti és felel annak Alapszabályban és jogszabályokban meghatározott módon történő lebonyolításáért. E feladatkörében eljárva az érintett

1. megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt;
2. megállapítja a határozatképességet;
3. ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit;
4. az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja;
5. összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat;
6. megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat;
7. megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét;
8. a Közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja;
9. ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti a Közgyűlést;
10. aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, azt a személyt meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a Közgyűlés színhelyéről.

 

• A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetésére a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és két fő hitelesítő személyt választ.

• A jegyzőkönyvet a Közgyűlést levezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő személy írja alá.

• A jegyzőkönyv tartalmazza

1. a megjelent és külön-külön minden határozat meghozatalában szavazati joggal rendelkező tagok számát;
2. a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását;
3. az elfogadott határozatok pontos szövegét;
4. a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint;
5. a Közgyűlésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével;
6. a megtárgyalt dokumentumokat, amelyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

 

 

 

10. §

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása;
2. az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
3. az Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló és az éves munkaterv elfogadása;
4. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
5. az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása;
6. az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívás (továbbiakban:Tisztújítás);
7. döntés tiszteletbeli tag megválasztásáról;
8. tag kizárásáról,
9. az Egyesületi tagsági díj fizetése szabályainak és a díj mértékének megállapítása;
10. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

 

11. §

 

• A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.

• A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

• Az Egyesület rendes tagjai személyenként 1-1, egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

• A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven, sajátkezű aláírásával igazolja.

• A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

• Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.

 

 

12. §

 

• A Közgyűlés a felmerült kérdésekről, általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlevő szavazásra jogosult tagok több mint a felének egyhangú szavazatával, nyílt szavazással határoz.

• A Közgyűlés a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kérdésekről titkos szavazással határoz, kivéve a 16. § (7) bekezdésében meghatározottakat.

• Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekintetni.

• A Közgyűlés minősített többséggel, a jelenlevő, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyező szavazatával dönt

1. tag kizárásáról;
2. az Elnökség, tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról.

• A Közgyűlés a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt

1. az Egyesület Alapszabályának módosításáról;
2. az Egyesület céljának módosításáról.

• A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt

1. az Egyesület más szervezettel történő egyesüléséről;
2. az Egyesület megszűnéséről.

 

13. §

 

• A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.

• A határozathozatalt az Elnökség, a tervezetnek a tagok részére írásban, igazolható módon, elektronikus úton történő megküldésével kezdeményezheti.

• A tagok számára a tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a kézhez vételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

• A tervezetet akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha az elektronikus úton feladott tervezetet tartalmazó levelet a tag elektronikus eszközén megnyitották és erről visszaigazolás érkezett.

• A megérkezett visszaigazolásokat ki kell nyomtatni és a tervezet eredeti példánya mellé kell csatolni.

• Az (1) bekezdésben meghatározott határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi az adott kérdés eldöntése esetében a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

• Elektronikus úton történő szavazás csak akkor kezdeményezhető, ha minden tag rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, és annak címe az összes tag számára elérhető.

• Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.

 

1. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

• Az elektronikus hírközlő eszköz felhasználásával meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a Közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó törvényszékhez, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.

 

14. §

 

• A meghozott határozatokról az érintett tagokat, személyeket, szerveket 15 napon belül írásban értesíteni kell.

• Az Egyesület egészét érintő határozatokat az Egyesület internetes honlapján is közzé kell tenni.

• A meghozott határozatokat az Elnök és az Alelnökök írják alá. Az Elnök vagy az Alelnökök távollétében a távollévő helyett a jegyzőkönyvvezető írja alá. A 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a jegyzőkönyvet a Titkár és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

1. fejezet

A tisztújító Közgyűlés különös szabályai

 

15. §

 

• A tisztújító Közgyűlést megelőző utolsó rendes Közgyűlésen háromtagú Jelölő Bizottságot kell választani. Rendkívüli esetben az Elnökség rövidebb határidővel is létrehozhatja a Jelölő Bizottságot. Ezt a döntését azonban utólag jóvá kell hagyatni a Közgyűléssel.

• A Jelölő Bizottság a tagoktól írásban, elektronikus úton kér javaslatot a jelöltekre, akik a jelölési javaslataikat, a választást megelőző legalább 40 nappal megküldik a Jelölő Bizottságnak.

• A jelölés alapján a javasolt személy részéről a jelölést elfogadó nyilatkozatot a Jelölő Bizottság szerzi be.

• Amennyiben a Jelölő Bizottság tagjára javaslat érkezik, és ő a jelölést elfogadja, a Jelölő Bizottsági tagsága automatikusan megszűnik.

• Minden Egyesületi tag, minden megválasztásra kerülő tisztségre egy jelöltet állíthat.

• A Jelölő Bizottság a jelölési időszak befejeződését követően összeállítja a jelölt listát.

• A Jelölő Bizottság által összeállított jelölőlistán kívül új jelöltet állítani a tisztújító Közgyűlésen csak arra a tisztségre lehet, ahol kellő számú jelölt nem kapta meg a tagok egyötödének támogatását.

• Jelölt az a rendes tag lehet, akit a tagok egyötöde a jelölésben támogat, és aki a jelölést vállalja.

• A tisztújító Közgyűlésen történő, (7) bekezdésben meghatározott jelölés esetén, jelölt az lehet, akit a jelenlevő szavazásra jogosult tagok egyötöde támogat, személyesen jelen van és a jelölést vállalja.

 

16. § 

• A tisztségviselők választásának eljárását a Közgyűlés soraiból, egyszerű többséget igénylő, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti.

• A levezető elnök javaslatot tesz a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság tagjaira, melyben a Közgyűlés, egyszerű többséget igénylő, nyílt szavazással dönt.

• A Jelölő Bizottság elnöke ismerteti a jelöltlistán szereplő neveket és szóban nyilatkoztatja a jelölteket. Amennyiben a jelölt nincs jelen a szavazáskor, úgy a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozatát kell a választást levezető elnökhöz benyújtania. A Jelölő Bizottság elnöke az írásbeli nyilatkozatot felolvassa.

• Ezt követően a Jelölő Bizottság elnöke ismerteti az egyes tisztségekre összeállított jelöltlistát.

• A tisztségviselők megválasztásának menetét a levezető elnök irányítja. A választásra egyenként kerül sor. Az Elnököt az Elnökség maga választja tagjai közül.
• A tisztségviselőket a Közgyűlés 4 évre, titkos szavazással, egyszerű többséggel, egyenként választja az Egyesület rendes tagjai közül. Ha a szavazás nem eredményezi valamelyik jelölt számára a szavazatok több mint 50%-át, akkor a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt, akik közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer.

• Amennyiben a tisztségre nincs egynél több jelölt, a választás nyílt szavazással is történhet.

 

 

1. fejezet

Az Egyesület vezető tisztségviselői

 

17. §

 

• Az Egyesület, vezető tisztségviselői alkotják az Elnökséget (továbbiakban: Elnökség). Ezek:

1. az Egyesület Elnöke;
2. az Egyesület Alelnökei: 1./Búvár Alelnök / Barlangász Alelnök

 

• Az Elnökség tagjai újra választhatók. A megválasztottnak a megbízatás elfogadásáról és arról, hogy velük szemben nem áll fenn összeférhetetlenség illetve törvényben meghatározott kizáró ok, írásban nyilatkoznia kell. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek, a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

• Az Elnökség ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni.

• Az elnökség vezető tisztségviselője

1. az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő -Elnök és Alelnökök- ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.
3. Nem lehet Elnök vagy Elnökség tagja akit bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit az egyesület tevékenységi körébe eső foglakozástól jogerősen eltiltottak.
5. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit a vezető tisztségviselő tevékenységtől eltiltottak az eltiltás kimondó határozatban megszabott időtartamig.

 

 

• Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik

1. a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

• Az Elnökség tagjainak visszahívása a Közgyűlés kizárólagos jogköre.

• A visszahívást a szavazásra jogosult egyesületi tagok többsége egységes javaslatával kezdeményezheti. A kezdeményezésről a Közgyűlés vitát követően határoz.

• Az Elnökség tagjainak visszahívását az Elnökség saját döntése alapján is kezdeményezheti, ha

1. az Elnökség tagja mások előtt illetve az Egyesületen belül nem képviseli maradéktalanul az Egyesület érdekeit;
2. tevékenységével etikailag sérti az Egyesület Alapszabályát,
3. megválasztását követően szándékosan megsértette hazánk büntető jogszabályait;
4. harmadik fél felé nem közvetíti maradéktalanul az Egyesület, érdekeit és tevékenységét.

• Az Egyesület Közgyűlése az Elnökség tagját a (10) és (11) bekezdésben meghatározottak szerinti kezdeményezés és a lefolytatott közgyűlési vitát követően, bármikor, indokolás nélkül, a szavazásra jogosult tagok háromnegyedének egyhangú határozatával visszahívhatja.

• Amennyiben az Elnökség tagja a későbbiekben le kíván mondani megbízatásáról, azt az Elnökségen keresztül a Közgyűlés felé írásban kell megtennie.

• Az Elnök lemondását a Közgyűlés felé kell benyújtania.

 

18. §

 

• Az Elnök

1. képviseli az Egyesületet a bírósági, ügyészségi szervek és a hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben;
2. aláírja az Elnökség által jóváhagyott szerződéseket, megállapodásokat;
3. jóváhagyja, hogy az általa meghatalmazott, bármilyen kifizetést eszközölhessen az egyesület nevében;
4. irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, előkészíti az Egyesület szerveinek üléseit, határozatait;
5. végrehajtja a Közgyűlés által az Elnök hatáskörébe delegált egyéb feladatokat;
6. ügyel arra, hogy az Egyesület, elsősorban az Egyesület saját honlapján keresztül, folyamatos információval lássa el tagjait és az érdeklődő nyilvánosságot;
7. gondoskodik az Egyesület jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelő működéséről.
8. Az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök az Elnököt teljes jogkörében helyettesíti. Ezen idő alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedésekért jogi, anyagi felelősséggel tartozik.

 

• Az Alelnökök

1. helyettesítő jogkörében képviseli az Egyesületet bírósági, ügyészségi szervek és a hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben;
2. Gondoskodik az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságáról;
3. Felügyeli a szervezet jogszerű szabályos működését a titkár támogatásával
4. búvár és barlangász alelnök felel a szakmai tevékenységekért

 

• Az Egyesület titkára

1. irányítja az Egyesület adminisztratív tevékenységét,
2. közreműködik az Egyesület szervei üléseinek, határozatainak előkészítésében, gondoskodik a határozatok érintettek részére történő kézbesítéséről és nyilvánosságra hozataláról;
3. Felügyeli a projektek végrehajtását
4. előkészíti az éves közgyűlés beszámoló anyagát
5. előkészíti az éves munkaterveket
6. tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein

 

• Az Elnökségi tagok ellátják az Elnökség döntése alapján meghatározott feladatokat.
• Örökös Tiszteletbeli Elnök:

A több évtizedes hazai és nemzetközi búvárrégészetben,barlangkutatásban elért eredményei és szakmai tapasztalatok alapján a tagság „Örökös Tiszteletbeli Elnök „ címet adományozta Czakó Lászlónak.

 

VII. fejezet

Az Elnökség felépítése és működése

 

19. §

 

• Az Egyesület ügyvezetése és egyben képviseleti szerve az Elnökség.

• Az Egyesület titkára az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt, állandó meghívottként. Szavazati joggal nem rendelkezik.

• Meghívottként részt vehet az Elnökség ülésén az Egyesület pénzügyeinek kezelésével megbízott külső személy (könyvelő) illetve más együttműködő, meghívott partner.

• Az Egyesület tevékenységét két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

 

 

20. §

 

• Elnökség hatáskörébe tartozik

1. az Egyesület napi ügyeinek vitele;
2. az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
3. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
4. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
6. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
7. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
8. az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
9. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
10. a tagság nyilvántartása;
11. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
12. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
13. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
14. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;
15. előterjesztés a Közgyűlés részére a tag kizárása, illetve a tagdíj meg nem fizetése miatti tagsági viszony felmondása ügyében;
16. előterjesztés az Elnökség tagjának visszahívására;
17. az Egyesület éves beszámolójának elkészítése, előterjesztés az Egyesület költségvetésére;
18. döntés Közgyűlés összehívásáról;
19. felhatalmazhat tagokat az egyesület pénztárából való kifizetésre
20. együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása;
21. a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése;
22. az elismerő oklevelek, jutalmak, díjak adományozása az elnökség javaslata alapján
23. ideiglenesen működő Bizottság létrehozása.

 

• Az Elnökség az általa meghatározott ügyrend szerint, de legalább évente háromszor ülésezik. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, az arról készült dokumentációba a tagok az Egyesület székhelyén, előzetes időpont egyeztetést követően betekinthetnek.

• Az Elnökség, az Egyesület tagjai részére, köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesület irataiba és nyilvántartásaiba, az Egyesület székhelyén, betekintést biztosítani. A felvilágosítás megadása titoktartási nyilatkozathoz köthető. Ennek hiányában a felvilágosítás megtagadható.

• Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

• Az Elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot, melyet az Elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő írásban, igazolható módon, elektronikus úton történő megküldésével kezdeményezhet.

• Az Elnökség tagjai számára a tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a kézhez vételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére.

• A tervezetet akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha az elektronikus úton feladott tervezetet tartalmazó levelet a tag elektronikus eszközén megnyitották és erről visszaigazolás érkezett.

• A megérkezett visszaigazolásokat ki kell nyomtatni és a tervezet eredeti példánya mellé kell csatolni.

• Ebben az esetben a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi az adott kérdés eldöntése esetében a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

• Elektronikus úton történő szavazás csak akkor kezdeményezhető, ha minden tag rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, és annak címe az összes tag számára elérhető.

• Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az Elnöknek az Elnökségi ülést össze kell hívnia.

• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

• Az elektronikus hírközlő eszköz felhasználásával meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az Elnökség ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

  

21. §

 

• Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes.

• Határozatképtelenség esetén megismételt ülést kell tartani.

• Az Elnökség tagjai személyenként egy-egy, egyenlő szavazattal rendelkeznek.

• Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

• Az Elnökség határozatait az Elnök bejegyzi a határozatokról vezetett nyilvántartásba. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a határozat tartalmát, meghozatalának időpontját, módját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.

• Az Elnökség évente, a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót készíteni az Egyesület működéséről és vagyoni helyzetéről, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket a Közgyűlés elé terjeszteni.

• Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

VIII. fejezet

Az Egyesület tagjai

 

22. §

 

• Az Egyesületnek a Szekció Alapszabályában foglaltaknak megfelelően rendes tagjai és különleges jogállású tagjai. Különleges jogállású tagok a pártoló valamint tiszteletbeli tagok. (továbbiakban együtt: tag).

• Az egyesület rendes tagja lehet az a nagykorú, cselekvőképes, magyar illetőleg nem magyar állampolgár természetes személy,

• Tagság feltételei

a./ tagot 2 egyesületi tag jelölhet jelentkezés alapján vagy korábban megszerzett pártoló tagság alapján.

b./ aki 1 éve –mint tag jelölt vagy pártoló tag-  aktívan szerepet vállalt az egyesület életében.

c./ Az  Elnökség elfogadta tagságát és a tagnyílvántartásba bevezette.

(4) A tagok és tagjelöltek mutassanak:

• Elhivatottságot
• felelősségteljes hozzáállást
• proaktivitást

 

(5) Az Egyesület rendes tagja:

1. jogosult indítványozási és szavazati joggal részt venni az Egyesület Közgyűlésén;
2. az Elnökség tagjává, illetve bármilyen más Egyesületi tisztségre választható;
3. jogosult részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában;
4. Elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet az egyesület rendezvényein, a szervezett tanfolyamokon és csoportjainak munkájában;
5. érdemei alapján részt vehet az egyesület által támogatott, tevékenységével összefüggő tanfolyamokon és programokon. Ezen tevékenységei során használhatja az egyesület, berendezéseit, felszereléseit, igényelheti a szakembereinek segítségét;
6. véleményt nyilváníthat, javaslatot, észrevételt tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint az egyesület szerveinek működésével kapcsolatban.

 

(6) Az egyesület rendes tagja köteles:

1. a Klub Elnökségének határozatainak, utasításainak végrehajtására,
2. tudásához és erejéhez mérten tevékenykedni a Klub célkitűzéseinek megvalósítása érdekében,
3. sportszerű magatartást tanúsítani, a Klub rendezvényein legjobb tudása szerint szerepelni,
4. az egyéni búvárfelszerelését a tag részére meghatározottak szerint beszerezni, folyamatosan fejleszteni és karbantartani
5. Egyesület céljainak elérése érdekében tevénykedni
6. vállalja a megállapított tagdíj megfizetését, illetve ennek elmaradása esetén a kizárást tudomásul veszi.
7. eleget tenni az Egyesület Alapszabályában meghatározott kötelezettségeinek;

1. magatartásával ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósítását;

1. tartózkodjon az olyan cselekedetektől, melyek az Egyesület jó hírnevét, tekintélyét csorbítják;

1. a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát visszaszolgáltassa.

 

 

(7) Rendes tag felvételéről az Elnökség dönt. A tagdíj befizetése önmagában nem keletkeztet tagsági jogviszony.

(8) Különleges jogállású tagok

– A pártoló tagok

– Tiszteletbeli tagok

(9)  Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy,jogi személyiség nélküli gazdasági társaság  lehet   aki az egyesület céljaival egyetért és tevékenységével szerepvállalásával segíti támogatja az egyesületet.

(10)Pártoló tag tagdíjat nem fizet és szavazati joggal nem rendelkezik.

(11) Tiszteletbeli tag lehet az a nagykorú, cselekvőképes, magyar, illetőleg nem magyar állampolgár természetes személy, akinek kiemelkedő munkássága alapján ezt a címet a közgyűlés odaítéli

1. aki jelen alapszabályában foglalt tiszteletbeli tagi feltételeknek megfelel;
2. az Elnökség vagy 3 tag javaslata alapján arra érdemes;
3. az Egyesület Alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el;
4. az Egyesület céljait ismeri, azok elérését támogatja.

(12) Az Egyesület tiszteletbeli tagját az Egyesület tagjai Közgyűlésen választják meg.

(13) A tiszteltbeli tag nem választ és nem választható. Az Egyesület életében egyebekben a tag jogait gyakorolja.

• Az Egyesület tagjait – a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

(15) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Azok nem átruházhatóak vagy delegálhatók.

(16) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(17) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(18) A tagsági jogviszony megszűnik

1. a tag kilépésével;
2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
3. a tag kizárásával;
4. a tag halálával.

(19) A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

23. §

 

• A tagdíj fizetésére vonatkozó szabályok megszegése esetén a tagsági viszony felmondására kerül sor, melyről az Elnökség dönt.

• A felszólítás során a határidőt a felszólítást követő 30 napban kell meghatározni.

• Ha a tag nem felel meg a meghatározott tagsági feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

• A felmondás ellen az érintett tag által benyújtott  panaszról vagy fellebbezésről a Közgyűlés dönt.

 

24. §

 

• Ki kell zárni azt a tagot, aki az Egyesület Alapszabályában foglaltakat – a tagdíj fizetésére vonatkozó szabályok kivételével – tartósan megszegi, felszólítás ellenére folytatja kifogásolt magatartását, mellyel hátrányosan befolyásolja az Egyesület, megítélését.

• Az (1) bekezdésben meghatározott kizárás esetén, a kizárásra okot adó körülmény ismerté válását követő 30 napon belül, az Elnökség rendkívüli ülést tart, ahová meg kell hívni az érintettet, és lehetőséget kell biztosítani számára álláspontjának, védekezésének előterjesztésére. Az ülés időpontjáról az érintettet írásban, oly módon kell értesíteni, hogy az értesítést az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapja.

• Az Elnökség az érintett meghallgatását követően, 15 napon belül javaslatot készít a Közgyűlés számára, melyet írásban az érintettel is ismertetni kell.

• Amennyiben az érintett a (2) bekezdésben meghatározott módon és időben megküldött értesítés ellenére nem jelenik meg, az Elnökség távollétében is döntést hozhat. A részvétel elmulasztása esetén az érintettnek 8 napon belül igazolási kérelem előterjesztésére van lehetősége a mulasztott időponttal kapcsolatban. Ha az igazolási kérelemben jelzett ok indokolja, az Elnökség új meghallgatási időpontot tűz ki, melyről a (2) bekezdésben meghatározott módon értesíti az érintettet.

• Az érintett, meghallgatása során jogi képviselő segítségét igénybe veheti. Az Elnökség kizárásra irányuló javaslatával szemben az érintett, a kézhezvételtől számított 8 napon belül, kifogással élhet a Közgyűlés felé. A kifogásról, az Elnökség javaslatáról való döntéssel egy időben, a 7. § (2) bekezdés a) pont első fordulata szerint összehívott Közgyűlés határoz.

• A Közgyűlés időpontjáról az érintettet a (2) bekezdésben meghatározott módon értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani védekezése előterjesztésére. Az érintettnek a Közgyűléstől való távolmaradása nem akadálya a kizárásról szóló határozat meghozatalának, azonban a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kérelem benyújtására itt is lehetőség van.

• A kizárás kérdésében a Közgyűlés által hozott, indoklással ellátott határozatot az érintett számára írásban, 15 napon belül kézbesíteni kell.

• Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

• A tag kizárásáról szóló határozat, illetve az Egyesületi tagság felmondásáról szóló határozat ellen az Egyesület keretein belül további jogorvoslati lehetőség nincs. A kizárt tag a Szekció Elnöksége felé jogorvoslati lehetőségekkel élhet.

• A Szekció Elnöksége által hozott fellebbviteli döntéssel szemben az érintett a Magyarországon hatályos jogszabályokban meghatározott határidőn belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszékhez fordulhat jogorvoslati kérelemmel.

 

1. fejezet

A tagdíj

 

25. §

 

• Az Egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek.

• Az adott évre vonatkozó tagdíj mértékének és a befizetés módjának, határidejének megállapítása a Közgyűlés feladata, melyet az Egyesület éves gazdálkodásáról döntő, kötelezően összehívandó Közgyűlés keretében gyakorol.

 

1. fejezet

Az Egyesület képviselete

 

26. §

 

• Az Egyesületet az Elnök, illetve az Elnök előre látható 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén, az Alelnökök önállóan jegyzi, képviseli. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott név alá az Elnök illetve az Alelnök a nevét aláírja.

• Az Egyesületet harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt – beleértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is – az Elnök egy személyben önállóan, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az Alelnök képviseli.

• Az Egyesület nevében és terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot az Elnök, illetve az Elnök előre látható 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az Alelnök, önállóan ír alá.

 

1. fejezet

Az Egyesület gazdálkodása

 

27. §

 

• Az Egyesület bevételei:

1. a tagok által fizetett tagdíj;
2. állami és társadalmi szervezetek támogatása;
3. természetes és jogi személyek támogatása;
4. Búvár Baráti Körtől származó támogatás;
5. önkormányzati támogatás;
6. pályázati úton elnyert támogatások;
7. takarékbetétekből, értékpapírokból származó kamat-, osztalék-, illetve árfolyamnyereség;
8. rendezvények bevételei;
9. a (3) bekezdésben meghatározott gazdasági tevékenység bevételei;
10. egyéb bevételek.

 

• Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

• Az Egyesület, gazdasági tevékenységet, csak a 4. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében, kiegészítő tevékenységként folytat.

• Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, tagjainak nyereséget nem oszt, vagyonát kizárólag az Egyesület alapszabályában meghatározott céljainak megvalósítására a következő éves munkatervben meghatározottakra fordítja.

• Az egyesület pénz be és kifizetéseit elektronikus-online fizetés útján (Netbank) teljesíti –kivéve a házipénztárban történő készpénzmozgást-

• A házipénztárban lévő összeg nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot. Ez alól kivétel a folyamatban lévő projektekhez szükséges és a projekt tervben szereplő készpénzigény. Az így felhasznált készpénz elszámolásáért a Projekt Felelős tartozik elszámolással.

• A tagság megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület működéséhez történt hozzájárulás és támogatás, a befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

 

XII. fejezet

Az Egyesület felelőssége

 

28. §

 

• Az Egyesület tartozásaiért saját, teljes vagyonával felel. A tagok felelőssége az Egyesülettel szemben a tagdíj befizetésére terjed ki, ezt meghaladóan a tagok az Egyesület kötelezettségeiért és tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

• Ha az Egyesület tagja az (1) bekezdésben jelzett, korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az Egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

• Az Egyesület Elnöksége vagy tagjai, tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.

 

XIII. fejezet

Az Egyesület megszűnése

 

29. §

 

• Az Egyesület megszűnik, ha

1. az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);
2. a Közgyűlés az Egyesület feloszlásáról határoz;
3. a bíróság feloszlatja;
4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;
5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti;
6. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
7. az Egyesületet a bírósági nyilvántartásból törlik.

 

• Egyesület más jellegű jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

• Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.
• Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben, e minőségükben, az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

• Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület elnökségének tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az Elnökség tagjai az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

• Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont, amennyiben arról a Közgyűlés nem rendelkezett, illetve a jogutód nélküli megszűnést nem a Közgyűlés mondta ki, a Szekció felé kell átadni.

• A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

 

30. §

 

• Az Egyesület tevékenysége nyilvános, arról az Egyesület Elnöksége köteles az érdeklődőknek felvilágosítást adni, illetve az Egyesület nyilvános irataiba történő betekintést lehetővé tenni.

• Az Egyesület nyilvános iratai

1. az Alapszabály;
2. a Közgyűlés nem személyi kérdéseket érintő határozatai;
3. az Elnökség nem személyi kérdéseket érintő döntései;
4. az Egyesület programjainak leírásai.

 

• A felvilágosítás kérési és betekintési jog gyakorlására az Egyesület székhelyén van lehetőség.

• Felhatalmazást kap az Elnökség, hogy ügyrendjét, az Egyesület működéséhez szükséges egyéb előírásokat tartalmazó szabályozókat elkészítse, szükség szerint módosítsa és azt a Közgyűlés elé terjessze.

• Az Elnökség által létrehozott ideiglenes bizottságok ügyrendjét az Elnökség a létrehozással egy időben köteles elkészíteni.

• Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a tiszteltbeli tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

• Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

• A Közgyűlés 2015. április 26-án hozott /2015. 04. 26/2 számú határozatával az Alapszabály módosítást az eredeti alapszabállyal -2010 március 23- egységes szerkezetbe foglaltan elfogadta.

 

 

 

 

…………………………	…………………………	…………………………
Czakó Ádám az egyesület elnöke	Eke Zsolt az egyesület búvár alalnöke	Viski Sándor az egyesület barlangász alelnöke

 

Hitelesítő Személyek:

 

1./

 

 

2./